Ha 50 felett is egészséges maradna, ismerje meg a HIIT-et
Nemcsak botoxkúrával vagy ájurvédikus gyógykezeléssel lehet küzdeni az öregedés ellen, hanem a versenysportolókéhoz hasonló edzéssel is.
#instant tudomány
Elég csak beszélni, a mesterséges intelligencia megmondja, kit fenyeget az Alzheimer-kór
A rettegett időskori elbutulás előre jelezhető mesterséges intelligenciával. Egyszerű módszert találtak ehhez az amerikai IBM kutatói, Elif Eyigoz és kollégái.
Jön a műhúsos állateledel
A fejlett világban egyre többek problémája, hogy mit egyen a macska vagy a kutya, ha vele ellentétben a gazdi nem húsevő, és vegetáriánusként ellenzi az állatok ennivalóvá alakítását.
Reménymorzsa a gluténérzékenyeknek: segít a mesterséges intelligencia
Már nemcsak növényből készült műhús van az élelmiszer-technológia terítékén, hanem szintetikus glutén is, ami nem okoz intoleranciát.
Lázas lesz-e az AstraZenecától? Na és mennyit érdemes várni a két oltás között?
Van, akinek a karja sem fájdult meg, más órák hosszat megmozdulni sem bír miután megkapta az AstraZeneca oltását. Azt még világszerte próbálják felmérni, mikor érdemes beadni a vakcina második adagját.
Már hónapokkal a szakítás előtt megváltozik az ember szóhasználata
Apró, de érezhető változások jellemzik az emberek napi szóhasználatát akár már hónapokkal a szakítás előtt – állítják amerikai kutatók.
Tényleg szükség van napi 10 ezer lépésre?
Nemcsak hosszú ideig tart, de felesleges is – állítja egyre több kutatás a fitneszedzők által sulykolt bűvös napi tízezer lépés szükségességéről.
Bizonytalan oltásügyben? Tudósok vizsgálják, miért
Immanuel Kantra is lehet hivatkozni vagy a Fülöp-szigeteki dengue-járványra is. Egy angol egyetemen külön csoport kutatja az oltás iránti bizalom – illetve bizalmatlanság – hátterét. Ez a bizalmi kérdés a WHO szerint nagyobb egészségügyi kockázat, mint az AIDS.
Az origami adta az ötletet egy spéci új sebtapaszhoz
A több száz éves, japán hajtógató módszert vették kölcsön a Massachusettsi Műegyetem (MIT) kutatói egy olyan sebtapasz kifejlesztéséhez, amellyel a testen belüli sérülések foltozhatók.
Nehezebben érthető, ha maszkban beszélnek hozzánk, de van jó hír is
Az általánossá vált maszkhordás közel egy éve után úgy tűnik, az emberek alkalmazkodnak az ilyen kiegészítőkben történő beszélgetésekhez, az érthetőséget azonban a beszédstílus is befolyásolja – foglalták össze észrevételeiket amerikai szakemberek a Cognition című online folyóiratban.
Hét perc terror a Marson – videón a NASA-szonda landolásának kulisszatitkai
A NASA az eddigi legfejlettebb szondáját küldte a vörös bolygóra, hogy akár ősi élet nyomaira is rátaláljon a marsi talajban. Kereszturi Ákos planetológus videóban magyarázza el, miért olyan nagy jelentőségű ez a misszió.
Lukács Noémi a vakcinákról: Nem a szerek jelentik a fő halálozási okot, hanem a fertőzések
A Nógrád megyei Szirákon, dédszülei patinás házában alakította ki biotechnológiai laboratóriumát az mRNS-alapú vakcinák minőség-ellenőrzésében szerepet játszó ellenanyag felfedezője. Lukács Noémi biológus családi vállalkozásban működő cége világméretű szállítója az antitesteknek, melyekkel a vakcinagyártók kizárhatják az oltóanyag dsRNS-szennyezettségét.
Mennyire véd egy 95 százalékos hatásosságú oltás? És tényleg jobb, mint egy 50 százalékos?
A matek nem egyszerű, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy minél több embert minél gyorsabban beoltsanak hatásos és biztonságos oltással.
Pardi Norbert biokémikus: Nem mutálódna a koronavírus, ha be lenne oltva az egész világ
A magyar biokémikus, Pardi Norbert is részt vett a Pfizer, a BionTech és a Moderna által fejlesztett koronavírus elleni oltóanyag technológiájának kidolgozásában, Karikó Katalin munkatársaként. A kisújszállási születésű tudós tíz évvel ezelőtt, szegedi diplomája megszerzése után, a HIV elleni vakcina kutatásán kezdett dolgozni az Egyesült Államokban. A most 40 éves Pardi a "borhoz főz", és ismét elkezdett zongorázni.
A világ első járványügyi nyomozását egy csecsemő pelenkái és sörfőzők segítették
A modern járványtan 1854-ben Londonban született, amikor egy angol orvos térképen ábrázolta a kolera áldozatait, így bizonyítva, hol a fertőzés gócpontja. A kortársak inkább a miazmákban hittek.
Tényleg veszélyesebbek a koronavírus új mutációi? Védenek ellenük a vakcinák?
Minél több embert sikerül beoltani, annál kisebbek az esélyei a koronavírus új, esetleg fertőzőbb változatainak.
Új kutatás: 60 év felett tessék szunyókálni ebéd után
A vitát nem dönti el, de egyfajta adalékkal szolgál egy új, a Kínai Tudományos és Technológiai Minisztérium (CMST) által támogatott kutatás az idősebbek délutáni szunyókálásával kapcsolatban.
Mobilozási szokásaink változásai is jelzik, ha influenzásak vagyunk
Az atlantai Emory Egyetem informatikusai egy tízéves projekt keretében vizsgálták, miként jelezhetik a mobiltelefon-adatok az influenzaszerű megbetegedésben szenvedők viselkedésének változásait.
Nem a kevesebb evés a hosszabb élet titka, állítják legyeken vizsgálódó tudósok
Új megvilágításba helyezték a fehérje és a koleszterin öregedésre gyakorolt hatását ausztrál kutatók, legalábbis legyeken végzett kísérleteikben.
A makákók felmérik, milyen értékű tárgyat csentek el, és annak megfelelően alkudoznak
Közismert tolvajok, mégsem bántják őket, hanem inkább üzletelnek velük. Azokról a makákókról van szó, amelyek az indonéziai Bali szigetén, az Uluwatu-templomban élnek, és rendszeresen elcsenik a turisták holmijait.